A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Bankszövetség kérésére megvizsgálja, hogy felemeljék-e a növekedési hitelprogram (nhp) idei keretét 100 milliárd forinttal - mondta a Hidvéghi Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szóvivője szerdán Budapesten, egy sajtóbeszélgetésen.
1-1,5 százalékponttal emelte a GDP-t a Növekedési Hitelprogram a jegybank számításai szerint 2013-2014-ben, illetve 2014-2015-ben is. A program keretében 31 ezer vállalkozás jutott hitelhez, a második szakaszban már minden második hitel 10 millió forint alatti volt. Az MNB fokozatosan ki szeretné vezetni a programot idén, hogy a bankok piaci alapon hitelezzenek. A január 1-jén elindult harmadik, kivezető szakasz három fontos tulajdonságában tér el az eddigitől.
A Növekedési Hitelprogram (NHP) most lezárult második szakaszában havonta átlagosan 53 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a vállalkozások, ehhez képest a decemberi 242 milliárd forintos hajrá igazán kiemelkedőnek számít. 2013. október 1-je óta 1425 milliárd, a program indulása óta 2126 milliárd forintnyi forrás áramlott ki így a vállalkozásokhoz, összesen 31 ezerhez. Január 1-jével új szakaszába ért az NHP, néhány új szabállyal.
Az MNB a bankokkal egyeztetve kialakította az NHP harmadik szakasza és a januárban induló Piaci Hitelprogram keretében bevezetett új jegybanki eszközök részletes feltételeit, amelyeket az MNB honlapján közzétett terméktájékoztatók tartalmaznak.
Nőtt a jegybanki hitelprogram keretében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásával folyósított hitelek összege: november végén 98,5 milliárd forintot tett ki a Növekedési Hitelprogram második szakaszában garantált hitelek volumene. Az idei év egészében 18 százalékos bővülésre számít teljes garanciállományában a cég.
Átlépte az 1183 milliárd forintot a Növekedési Hitelprogram (NHP) 2013 októbere óta tartó második szakaszában szerződött hitelek összege - közölte a friss adatokat az MNB. Jelenleg 800 milliárd forintnyi NHP-hitel van kint ténylegesen a cégeknél. A program második szakaszának eddigi igénybevétele az idei év első 11 hónapjában 93 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt mennyiséget.
Nagyjából október végéig élhettek a díjmentes hitelfelmondáson alapuló kiváltás lehetőségével a volt devizahitelesek. A hitelkiváltási hullám végeredménye lehangoló: az elszámoláson átesett jelzáloghitelek mindössze 1,5%-át váltották ki az MNB friss adatai alapján a bankok által várt 10-20% helyett. Az októberi hitelezési statisztikák emellett a vállalati hitelezés kisebbfajta élénkülését mutatják, miközben a lakáshitelek kihelyezésén már látszódik az ősz negatív hatása. Csodák csodájára a kamatok kissé nőttek, így a lekötött forintbetétek ismét 1% fölött kamatoznak.
Tetszik a CIB-nek az MNB új hitelösztönző programja, egyes részletein azonban még lehet finomítani - mondta a Portfolio-nak a bank KKV és Lízing üzletágának vezetője. Példaként említi, hogy az MNB új hitelaggregátuma jelenlegi formájában hátrányba hozza azokat a bankokat, amelyek a múltban többet hiteleztek, és nagy a lejáró állományuk. A CIB kkv-üzletága mindenesetre idén és jövőre is 10%-os hitelbővülést tervez, és nem tart attól, hogy a jegybank lépései káros kockázati versenyt generálnak a hitelpiacon. A Növekedési Hitelprogram és a Piaci Hitelprogram mellett többek között a kkv-k generációváltásáról is beszélgettünk Szabados Richárddal.
Szépen nődögél a gyerek, de sokat betegeskedik, egy ideje már magas láz gyötri. A gyógyszerész tegnap torokfájást kiáltott, és három torokfertőtlenítőt nyomott a gyerek markába. Vajon elég lesz-e neki? Ez jutott eszünkbe az MNB tegnapi bejelentése után. Sokat nyavalyogtunk az utóbbi időben mi is, hogy nem megy a vállalati hitelezés, de a torokfertőtlenítőt általános értelemben túl kevésnek, az egyes hatóanyagok szintjén viszont túl soknak érezzük.
Nem csalódtak a londoni elemzők az MNB-ben: újabb kreatív hitelösztönző csomaggal állt elő tegnap a jegybank. Azt tűnik igazán vártatlannak, hogy büntetés helyett csak jutalmat osztogat az MNB. Van, aki az NHP kivezetése helyett inkább annak meghosszabbítását látja az intézkedésekben, abban viszont egységesek az elemzők, hogy a monetáris lazítás irányába ható bejelentés pénz- és tőkepiaci hatásai korlátozottak lesznek, a hitelezésre gyakorolt hatással kapcsolatban pedig szkeptikusak.
Az eddigi 10 milliárdról 1 milliárd forintra csökken a Növekedési Hitelprogram harmadik pillérében, 2016-ban elérhető egyes hitelek maximális volumene, és ez is mutatja a program még erőteljes kkv-fókuszát - emelte ki a mai Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánk keretében tartott előadásában Fábián Gergely. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója rámutatott: azért a kkv-kra fókuszál (még inkább) az NHP kivezetési szakasza, mert kimutatásaik szerint ebben a szegmensben történtek olyan hitelfelvételek, amelyek NHP nélkül nem történtek volna meg. Fábián elismerte, hogy a gyenge (vállalati) hitelkeresleti oldal is hozzájárult a vállalati hitelállomány zsugorodásához, nemcsak a bankok korlátozott hitelkínálati aktivitása.
Feleslegesen aggódtak azok, akik attól tartottak, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) kivezetésével jövőre magára hagyja az MNB a vállalati hitelpiacot. Bár az NHP felvehető összegét a jelenlegi 10 milliárdról 1 milliárd forintra csökkentik, 2016-os keretösszege 600 milliárd forint lesz, aminek a felét jövőre devizában vehetik igénybe a kkv-k. Emellett egy piaci hitelösztönzést jelentő Piaci Hitelprogramot (PHP) is elindít az MNB, amellyel átvállalja a jegybank a bankok kamatkockázatait, sőt még a kkv-hitelek mögötti tőkekövetelményeket is csökkentik. A jegybank egyelőre csak pozitív ösztönzőket használ a hitelezés élénkítésére, de igénybevételüket részben a banki kkv-hitelállomány növelésének szándékához köti, és az MNB azt javasolja, hogy a passzív bankok ne kapjanak bankadócsökkentést.
Átalakított formában, de jövőre is folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja (nhp), várhatóan kétszer 300 milliárd forintos keretösszeggel - értesült a Magyar Idők.
Növekedés Támogató Program (NTP) néven új hitelprogrammal áll elő ma délután a Magyar Nemzeti Bank. Szükség is van rá, hogy ne hirtelen hagyja magára a jegybank a gyenge lábakon álló vállalati hitelpiacot a Növekedési Hitelprogram (NHP) év végi kivezetésével, a legfrissebb statisztikák szerint ugyanis továbbra is zsugorodik a vállalati hitelezés Magyarországon. A lakáshitelezés ezzel szemben dinamikusan nő, ráadásul ez elsősorban nem a volt devizahitelesek hitelkiváltásainak köszönhető. A kihelyezett jelzáloghitelek ötöde volt hitelkiváltási célú az eddigi legerősebb hónapban, így szeptember végéig a forintosított devizahitelek mindössze 0,9%-át váltották ki az ügyfelek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly áprilisban hirdette meg önfinanszírozási programját, amely idén nyáron kiterjesztésre került. A program sikeresen hozzájárult a magyar gazdaság külső sérülékenységének mérsékléséhez és az adósságszerkezet egészségesebbé válásához. Ezt a kedvező változást mára már számos nemzetközi intézmény, befektetési bank és hazai banki szereplő is elismeri. Ugyanakkor egyes - mára szerencsére már kisebbségben lévő - hazai szakértők vitatják a program eredményeit, elsősorban a jegybank által vállalt kockázatok és költségek felnagyításával és az előnyök kicsinyítésével. Ez a kiegyensúlyozatlan megközelítés tükröződik Surányi György közelmúltban kifejtett gondolataiban is.
Az MNB jövő kedden jelenti be új hitelezést segítő csomagját, és a Növekedési Hitelprogram kivezetését - nyilatkozta ma délelőtt a Portfolio Öngondoskodás konferenciája keretében Nagy Márton jegybanki alelnök. Jövő kedden egy újabb Portfolio konferenciára kerül sor Vállalati Növekedés 2015 címmel, amelynek programjában éppen szerepel egy jegybanki igazgatói előadás az NHP jövőjéről. Mivel aznap nem-kamatmeghatározó Monetáris Tanács ülés is lesz, így annak eredményéről elsőként éppen a Portfolio konferenciáján tud majd beszámolni Fábián Gergely, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóságának vezetője.
Átlépte az 1000 milliárd forintot a Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakaszában, vagyis 2013 októbere óta kötött hitelszerződések összege. A 2013 nyarán lebonyolított első szakasszal együtt összesen már több mint 1700 milliárd forint jutott el így az MNB-től a vállalkozásokhoz.
A Portfolio múlt heti konferenciájának közönsége szerint színfalak mögötti háború dúl a kormány és a bankok között. Nyílttá fog fajulni ez a háború, amennyiben a kormány egyértelműen felrúgja február 9-ei szándéknyilatkozatát, amelyet az EBRD-vel és az Erstével kötött. Márpedig most ez fenyeget - például a jövő évi bankadó-csökkentés feltételekhez kötésével -, a casus belli pedig a bankok alacsony vállalati hitelaktivitása lehet. A kormány decemberig "vizsgálná felül" a megállapodást, és úgy tudjuk, az MNB-nek sem lenne ellenére, hogy a bankadó-csökkentést az aktív vállalati hitelezéshez mint feltételhez kössék. Úgy értesültünk azonban, a jegybank a maga részéről pozitív hitelösztönzők bevezetését tervezi novemberre.
Jelenlegi árfolyamon közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban. A Portfolio megtudta: ebből 445 milliárd forintot hitel formájában fognak kihelyezni, de ezt többször is megforgatnák a magyar gazdaságban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül. Bár szűkül a feladatkörük, nem teljesen hagyják ki tehát a bankokat sem, infrastruktúrájukat hamarosan közbeszerzési pályázat keretében ajánlhatják fel díjazásért a hitelt folyósító MFB-nek.
Bár nehezen érthető, hogy pontosan miért szenved a magyarországi vállalati hitelpiac, de az biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját (NHP) fokozatosan ki kell vezetni és vissza kell térni a piaci alapú finanszírozásra - nagyjából ez a kép rajzolódik ki az MNB felől az elmúlt egy hétben hallott üzenetekből. Az NHP volumenének visszafogása, illetve a program kivezetésének a menetrendje egyelőre még nem pontosan látható, idén ősszel születhet döntés róla, az elhúzódó bizonytalanság pedig senkinek sem lenne jó, többek között a most felpörgő EU-pályázatokhoz kapcsolódó NHP-s finanszírozás volumenének sem. Eddig egyébként az NHP második szakaszának mintegy tíz százaléka kapcsolódott az EU-támogatások finanszírozásához, az NHP kivezetése pedig bizonyára könnyebb lesz, ha már a visszatérítendő (hitel alapú) EU-s források is felpörögnek. Erre viszont még várni kell, hiszen csak a napokban jelent meg a kormányhatározat, ami az NHP-nál is vonzóbb, kvázi nulla százalékos visszatérítendő EU-s források MFB-n keresztüli elosztási hálózatát rögzíti. Mivel tehát a visszatérítendő EU-forrásokra még várni kell, ezért az MNB sem siethet az NHP gyors kivezetésével, illetve leállításával. NHP nélkül ugyanis rövid távon félő, hogy a vállalati hitelpiac még rosszabb helyzetbe sodródna.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
